Leírás
A 12. sz. közepén
keletkezett feszület magyar ötvös remekműve. A kereszt a körmeneti kereszteknek
ahhoz az élő fát mintázó típusához tartozik, amely a magyarországi eredetű
feszületek között rendkívül kedvelt volt és igen gyakran előfordult. A
keresztfa felületén rügyek láthatók. A korpusz fején korona. A keresztény
hagyomány a drágakövekkel és a vésett drágakövekkel ékesített feszületet nevezi
crux gemmatanak (gemma – vésett drágakő), mely a köveken tükröződő fény
révén a szenvedésből fakadó feltámadásra irányítja figyelmünket. A mintázó
hitvallása: Krisztus szenvedéséből és kereszthalálából élet fakad. A kereszt
hosszanti szárának alsó végződése sérült. Feltehetően eredetileg zászlóvégre
illeszthették vagy körmeneti kereszt
lehetett.
A feszület 1907.
október 20-án került beleltározásra a szegedi Móra Ferenc Múzeumban.A
leltárkönyvi bejegyzés szerint egy bajmoki lakostól került vétel útján a múzeum
tulajdonába. Az eredeti műtárgy aranyozott réz kereszt, hegyi kristály
berakással. A feszület lelőhelye az egykori oroszlámosi monostor, ahol Szent
Gellért püspök is gyakran tartózkodott. Oroszlámos a magyar-román-szerb
hármashatár közelében fekszik és a mai Szerbia területén van. A középkori
Oroszlámost ma ezen a területen (Magyar) Majdánnak hívják.
