Leírás
A 12. sz. közepén mintázott körmeneti
kereszt magyar ötvös remekműve. Öntött, vésett, aranyozott bronz. A budapesti
Iparművészeti Múzeumban őrzött kereszt a 19. századi ásatások során került elő.
A kereszt hengeres szárai rügyező faágat mintáznak, előző oldalán a hosszanti
szár alsó része és a haránt szár simára van vágva. A felső keresztszár igen
hosszú. A kereszt plasztikusan öntött, fölfelé forduló oroszlánfej szájából nő
ki, ez alatt nyéltüske csatlakozik hozzá. A korpusz igen kicsi, a holt Krisztust
ábrázolja. Lábai rövidek, nagy, ferdén álló, összezárt lábfejekkel. A kereszt a
körmeneti kereszteknek ahhoz az élő fát mintázó típusához tartozik, amelyek a
magyarországi eredetű feszületek között rendkívül kedvelt volt és igen gyakran
előfordult. Hazai keresztjeink jellemzője a kisméretű korpusz is.
A korpusz arányrendszere meglepő: a
test zsugorított, a fej és a végtagok szokatlanul nagyok a testhez viszonyítva.
Ez az arány a gyermekrajzok világából jól ismert, az ártatlanság szimbóluma a
gyermek. A középkori művész az eltolt arányokkal vélhetően az ártatlanul
meghurcolt Krisztust akarta ábrázolni.
