Leírás
Az ír kereszt fő elemei:
a kereszt és a kör. Az immanencia szimbóluma a kör, melyet a kereszt szárai
áttörnek, miként a feltámadás a halál bilincseit. A keresztény művészetben,
nevezetesen a román korban kedvelt motívum a csomó.
Szent Patrik (+ 461) 16 évesen ír tengeri rablók rabszolgaságába került, hat
éven át birkapásztor volt Írország nyugati partvidékén. 22 évesen Galliába
menekült. Celesztin pápa őt bízta meg az írek missziójával. Írország területén
nem hódítottak a rómaiak, így a kelta kultúra evangelizálása volt a feladat. Az
Alpoktól északra az ír egyház lett az első, aki saját egyházi nyelvet és
irodalmat teremtett.
Sehol Európában nem található olyan sok kora kőkorszakból származó dolmen,
menhír, kőkúp mint Írországban. Az álló kövek kultúráját és a pogány kultuszt
nem lehetett egy-két évszázad alatt megszüntetni. A menhírek kultikus jelek
voltak, azért gyülekeztek köréjük az emberek, hogy ott tiszteljék isteneiket. A
Római Birodalomban sok keresztény templom arra a helyre épült, ahol korábban
istentiszteletet és áldozati ünnepet tartottak. Az ír szerzetesek terméskőből
kisméretű kőtemplomokat építettek. Ezek elé 5-6 m magas kőkereszteket
állítottak, ami a kereszt győzelmét, a valódi megtérést jelentette. A keresztek
monumentalitásán, a helyi pogány kultikus szimbólumok méreteit ismerve, nem
csodálkozhatunk. A 7.-től egészen a 12. század közepéig állítottak magas
kereszteket Írország területén.
